Ritkán látható bravúrt hajtott végre a külpolitikában Orbán Viktor, légüres térbe vezérelve magát és országát Európában. Szövetségesek híján nem tudja érvényesíteni érdekeit, remélt főszerepéről a nagy európai szélsőjobboldali összefogásban nem érdemes álmodnia.
Látványos győzelem után újrázhat a francia államfő, Emmanuel Macron, de pozíciója megszilárdításához még egy menet vár rá. Az Európai Unióban sokan fellélegezhettek, hogy elmaradt a populista áttörés az egyik legfontosabb tagországban.
A jó hír az, hogy a magyarok erős embere veszít befolyásából a térségben, írja a neves történész a Guardianben, de szót ejt arról is, miért elégedetlenek olyan sokan "Európával".
A Financial Times kommentárja szerint a populisták hétvégén nagy pofont kaptak Marine Le Pen és Janez Jansa bukásával, azonban Emmanuel Macronra is nagy feladat vár.
A holland szélsőjobb- és populizmuskutató szerint Emmanuel Macron hagyatékát a külpolitikája fogja meghatározni, mert bár újfent győzni tudott, lebontotta a liberális demokrata pártokat. Ezzel együtt Le Pen harmadik veresége a jobboldalt is nehéz helyzetben hagyta.
Emmanuel Macron hivatalban lévő államfő nyerte a francia elnökválasztás második fordulóját vasárnap, legyőzve a szélsőjobboldali kihívóját, Marine Le Pent. Utóbbitól tartottak Európában. A Figaro vezércikke szerint agyaglábakon áll a márványszobor, Macron soha nem volt ennyire kiszolgáltatott.
Tovább növelve előnyét bízhat az újraválasztásban a francia elnökválasztás második, vasárnapi fordulója előtt a mostani államfő. A centrista politikus sikerrel fogta ki szelet a hagyományos politikai pártok vitorlájából, ám az egyre erősödő radikális politikusok fejfájást okozhatnak neki.
A két jelölt közel három órán vitázott egymással, az öt évvel ezelőttinél jóval mérsékeltebb hangnemben.
Emmanuel Macron francia elnök azzal vádolta meg kihívóját, a jobboldali szuverenista Marine Le Pent az elnökjelöltek szerda esti televíziós vitájában, hogy az orosz hatalomtól és Vlagyimir Putyin orosz elnöktől függ, miután egy orosz bank hitelezte a korábbi kampányát. Le Pen visszautasította a vádakat.
56%: ennyivel nyerne a vasárnapi elnökválasztás második fordulójában Franciaország jelenlegi köztársasági elnöke. A párizsi üzleti lap, a Les Échos a friss közvélemény-kutatás kapcsán azt írja, várhatóan sem a szerdai tévévita, sem az az ügy nem befolyásolja az eredményt, amelyet az OLAF derített fel.
Bár az Orbán-kormányéhoz hasonló – amúgy már nehezen tartható – átfogó rezsicsökkentést nem kínálnak, fejlett és fejlődő országok egész sora igyekszik különböző intézkedésekkel mérsékelni az infláció hatását a lakosságra, ami további eladósodással jár.
A demokratikus pártok és a sajtó számára létfontosságú, hogy sok embert tudjanak megszólítani – de nem állnak jól ezen a területen. A németek, az osztrákok, és a magyarok továbbra is fenntartásaikat hangoztatják az Oroszország elleni teljeskörű szénhidrogén-bojkott ügyében. A hvg360 válogatása a világlapok cikkeiből.
Többek között a párizsi Sorbonne is zárva van a zavargások miatt.
Szerinte pont az a különbség a két ország között, hogy Franciaországban még megteheti bárki, hogy bekiabálja a véleményét.
2015-16-ban Franciaország-szerte tüntetéseket tartottak az akkori gazdasági miniszter, Emmanuel Macron reformtörvénye ellen, amely a kritikusai szerint a szegényebbek és a munkások kárára próbálta pörgetni a gazdaságot – 2017-ben aztán Macron nagy fölénnyel nyerte meg az elnökválasztást. 2018-ban már az elnökként meghirdetett gazdasági programjára volt zavargásokba forduló tüntetéssorozat a válasz, a népszerűsége óriásit zuhant, hogy aztán most toronymagas esélyesként újraválasszák.
Az európai politikusok egymást követően gratulálnak Emmanuel Macron francia elnöknek újraválasztásához. Előkerül Orbán Viktor neve is.
Az államfő újabb öt évre kapott bizalmat, hogy folytassa Európa-párti programját.
A francia elnökválasztás kimenetele nem csak az ottani választók számára fontos, az egész Európai Unióra jelentős hatással lehet. Az európai integrációt támogató és az orosz agressziót elítélő Emmanuel Macron kihívója ugyanis az euroszkeptikus, nyíltan Putyin-barát Marine Le Pen, aki győzelme esetén fenekestől felforgathatja az európai politikát.
Oroszországból és Magyarországról pénzelik Marine Le Pen kampányát – ezzel is támadta Emmanuel Macron a kihívóját a francia elnökválasztás előtti vitán. Le Pen állítja, azért kér külföldről hitelt, mert Franciaországból nem kap.
